Kőszeg város

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Kőszegi kistérség
Lakosság: 11 fő
Terület: 54.65 km²
Népsűrűség: 0,2 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 94

Története

A környék már a magyar történelem korai évszázadaiban is hadászatilag jelentős volt a fekvése miatt. A Kőszeg nevet a város egy Árpád-kori várról kapta, melynek romjai még láthatók. 1248-ban említik először ezen a néven, egy oklevélben, mely arról tanúskodik, hogy a tatárjárás után IV. Béla az osztrák hercegtől visszafoglalta a várat.

Magát a várost Kőszegi Henrik és fia, Iván építtette. 1289-ben összetűzésbe kerültek I. Albert osztrák herceggel, aki elfoglalta a várost, 1291-ben azonban III. András király visszaszerezte és visszaadta a Kőszegi családnak. 1327-ben Károly Róbert elvette a várost a Kőszegi családtól, 1328-ban királyi városi címet, önkormányzati és vásártartási jogot adott neki.

Kőszeg ígéretet kapott arra, hogy örökre királyi fennhatóság alatt marad, ennek ellenére Luxemburgi Zsigmond 1392-ben Garai Miklós nádornak adományozta. 1445-ben III. Frigyes német-római császár elfoglalta a várost. A császár adta Kőszegnek ma is használatos címerét 1446-ban. Innentől egészen 1647-ig Habsburg fennhatóság alatt állt a város, leszámítva egy pár éves időszakot, amikor Mátyás király visszafoglalta, de halála után újra a Habsburgokhoz került.

Kőszeg történelmének legnevesebb eseménye az 1532 augusztusában lezajlott ostrom. Báró Jurisics Miklós várkapitány vezetésével a viszonylag kevés várvédő visszaverte a Bécs ellen vonuló, többszörös túlerőben lévő török sereget. Az ostrom emlékére Kőszegen nemcsak délben, hanem délelőtt 11 órakor is meghúzzák a harangokat.

Az ostrom után a város adómentességet és kiváltságokat kapott I. Ferdinánd császártól. A várat újjáépítették, ekkor nyerte el mai formáját. Az elkövetkezendő két évszázadban a város virágzásnak indult, köszönhetően annak is, hogy a Bécs és az Adriai-tenger közti útvonal egyik kereskedelmi állomása lett.

1648-ban a város visszakerült Magyarországhoz. Jelentősége innentől csökkent, anyagi nehézségekbe is került. Mindez fokozódott az első világháború után, mikor a kőszegi járás nagy részét Ausztriához csatolják, a város így elveszíti vonzáskörzetének nagy részét és az ország peremére szorul.

A második világháború alatt több ezer (nem csak) zsidó munkaszolgálatost zártak itt átmeneti táborba a volt téglagyár területén. Sokukat továbbhajtották ausztriai koncentrációs táborokba, míg másokat a helyi gázkamrában pusztítottak el.

A város idegenforgalma a rendszerváltás után élénkült meg igazán, napjainkban ismét elfoglalta méltó helyét kedvelt turisztikai célpontként.

Gazdaság

Kőszegen a szőlőtermesztésnek is nagy múltja van, már egy 1279-es oklevélben említik.

A város egyik legnagyobb munkaadója, a Latex posztógyár 2005-ben szűnt meg.[1] A városban működik a Triumph cég egyik fehérnemű varrodája és a Kromberg & Schubert cég egyik kábelgyára.

Látnivalók

Jurisics-vár
Jurisics tér (középkori hangulatú tér a város szívében)
Jézus Szíve-templom (neogótikus)
Patikamúzeum („Apotéka az Arany Egyszarvúhoz”)
Stájerházak (18. századi lakóházak)
Írott-kő (Geschriebenstein) kilátó (pontosan a határon áll, az egyik fele Magyarországon, a másik Ausztriában van). Itt található az országos kéktúra nyugati végpontja.
Óház-kilátó
Hét Vezér-forrás
Chernel István Madárvédelmi Mintatelep és Emlékmúzeum

Híres emberek

Chernel Kálmán
Festetics Imre genetikus (Simaság, 1762 – Kőszeg, 1847)
Hadik András
Jurisics Miklós várkapitány
Rájnis József

Érdekességek

Egy érdekes helyi hagyomány a „Szőlő Jövésnek Könyve” vezetése – ebbe a könyvbe 1742 óta minden évben Szent György napján lerajzolják a szőlőhajtásokat.
Kőszegen, a Stájer-házaknál mérték Magyarországon a valaha mért legmagasabb éves csapadékot (1510 mm, 1937.)

Testvérvárosok

Vaihingen an der Enz
Offenbach am Main
Mödling
Senj
Nyitragerencsér

Referenciák

^ Elkelt a kőszegi posztógyár

Következő községek

További községek